Kincsek Zsögödferedő határában

A volt bánya és környéke

 Zsögödferedőt elhagyva az Ördöglikkal átellemben (szemközt, szemben) található a hajdani csíkszentkirályi kőbánya, amely több évszázadon át igazi kincseket rejtegetett. Ennek megtalálásáról és további történetéről garattyolok (mesélek, beszélek).

* * *

A csíkszentkirályi volt papírmalom közelében lévő bánya, amely még a 1970-es évek közepéig működött, 1953-ban augusztus tizedike körül néhány napig szüneteltette a munkát. Ugyanis Komáromi János elvtárs a November 7” sokoldalúan fejlett vállalat igazgatója a helyszínre érkezve megállapította, hogy egy kiálló lapos kőszikla veszélyezteti a munkások életét. A kalapsziklának nevezett kiálló részt 1953. augusztus 11-én Kovács Mihály robbantómester segítségével az égbe repítette.

A hajdani bányakantin 

Robbantás után a munkások nekiláttak a munkának, de ahogy ott nezelődtek (figyelőztek) észrevették, hogy a hecserli bokrokon (vadrózsa bokrokon), s környékükön valamik csillognak, mintha darázsfészkek lennének. Az első sietős kíváncsiskodó döbbent pufával ordított le a többinek, hogy „valami kupák vannak itt. Estére 9 kupát, 1 karkötőt és egy fibulát (ókori származású ruhakapocs) szedtek össze. A robbantómester betette az irodába.

Másnap Csíkszeredába indulva találkozott Kerezsi László elvtárssal, a csíki rajoni néptanács ipari osztályának technikusával. Kerezsi elvtárs Köllő Józseffel meglátogatták a kinccsel teli irodát. Telefonon beszéltek az állambiztonsági szervekkel meg a Nemzeti Bank csíkszeredai fiókjának igazgatójával. A Nemzeti Bank az ügyet átpasszolta a Csíkszeredai Rajoni Múzeum illetékeseinek.

A robbantáskor az aljba zuhant törmelék között még öt kupát találtak. A munkások, Pap László és Bartalis Dénes 2 kupát és egy fület félretettek belőle, de csak nem merték megtartani, s imigyen átadták a felettes szerveknek. A bánya tetején kambacsolva (itt - bódorog, keresgél) Kerezsi elvtárs rábukkant egy karperecre és néhány leszakadt kupafülre.

Augusztus 13-án Kovács Dénes múzeumigazgató vezényletével vizsgálták a helyszínt. Kaptak még két pénzérmét is, ami a a thaszoszi görög tetradrachma barbár hamisítványa volt. A környéken összeszedett cserépdarabokból megállapították, hogy a kincs egy cserépedényben volt elrejtve. A kincset a helyszínelők mégis hiányosnak találták. Talán robbantáskor néhány darab visszatemetődött a sziklák közé (?).

1953. augusztus 15-én a talált ékszereket és kupákat betették a Csíki Múzeumba. Az ezüst lelet összesen 3.650 kilót nyomott. 15 kupából, 2 karperecből, 1 fibulából és 2 pénzérméből állt. A leírások alapján a kupákat félgömb alakú csészének, talpas pohárnak, egyenes peremű kúp alakú csészének, egyenes peremű fémgömbalakú talpas kehelynek, talpas ezüst kehelynek írták le. A fennmaradt másmilyen kincsek nevei: tömör ezüstrúdból kalapált kerek karperec, ezüsthuzalból kalapálással készült fibula és két érme.

A cserépedényből kiindulva, amelyben a kincs volt elrejtve habár az miszlikbe szakadt, s csak kevés részét tudták egyberakni rájöttek, hogy dák (ókori nép Erdélyben és környékén) lelet. A román szakértők egyből dák kincseknek kiáltották ki, de alapelemeiben az ősi hallstati és Laténe-kori görög és szkíta elemeket is véltek bennük felfedezni.

Habár a bukaresti régészek továbbra is dák leletnek gondolják, a magyar régészek zöme szarmata (ókori nép, a szkíták rokonai) eredetűnek vélik. 1972-től a Bukaresti Régészeti Múzeumba szállították át. Vigasztalásul a Csíki Székely Múzeumnak adtak minden egyes kincsből egy másolatot.

Talált kincsek

A legenda szerint ezek a kincsek a Haromvárából származnak, amelyet hajdan a vár szépséges leánya vitt magával a Sárkányvárba. A bánya feltárása után, már „mindenki tudta, hogy akörül lehetett Balambér sárkány várának a helye...

Információ: Székely Zoltán és Kovács Dénes: A csíkszentkirályi ezüstkincsek. A Magyar Autonóm Tartomány Csíkszeredai Rajoni Múzeum kiadványa, 1955., és a szüleim visszaemlékezéseiből, valamint világhálón való kutulkodás (keresés) eredménye.

Fenyőszegi Levente