A zsögödi bútorgyár a XIX. század elején épült Mikó Kúria udvarán működött. A Mikó udvarházat műemlékként tartják számon. 1916-os román betörés után Mikó Bálint Budapestre menekült. Unokaöccse Rudnovszky Sándor lett az örököse. Elhunytakor a kúria területével együtt az Állami Kincsár kezibe került. A kúria A kovács család vagyonához tartozott.
A bútorgyár kapuja
1929. februárjában Nagy Galaczi József gyimesi bútorgyáros veszi meg udvarostúl az épületet. A kúria mellé asztalos műhelyt építtet, amit később bútorgyárrá fejleszt fel. Az 1948-as államosításig ő is működtette. Nagy Galaczi Józsefnek három felesége is vót. A harmadik lagzijában szinte megérte a nyolcvanat.
1949-től az úgynevezett Petőfi Szövetkezet működtette a benne a fafeldolgozó egységet, ami az asztalosműhelyből alakult ki. A bútorgyár melletti Mikó kúria épületét irodai helyiségeknek alakították ki. A régi gabonást műhellyé szerketálták át. Az 1959-es évek vége felé, és az 1960-as évek elején lassan de biztoson, többször is tódozgatták-fódozgatták az épületet. Eléges nagyra sikeredett a meghosszabbított épület. 1957-ben a felépített régi csarnok leégett. A szóbeszéd szerint Medve Lázár félhúsba (cseppet felhajtott a garatra), s nácionálé (a nemzeti) szivarát püffögtette a gyaluforgácsos láda mellett. Az egy szempillantás alatt langot vetett. Sajnálatos az, hogy a száraz forgács véget a tűz egy minutum alatt lángra lobbantotta az egész kócerájt. Lázár elvtárs viszont túlélte a nagy veszedelmet, ilyen-olyan égésekkel s ütésekkel, de az épület a pusztító tűzbe kifingott... Még az a nagy szerencse, hogy senki se hagyta ott a fogát! Osztán később ennek a helyibe húzták fel az új csarnokot. De ezt mán nem a Petőfi Szövetkezet, hanem az új tulajdonos a Gyergyói Partizánok tették meg.
A Gyergyói Partizánoktól a Marosvásárhelyi ILEFOR fafeldolgozó egyik részlege lett, aminek utódja még a mai napig es fut ezen a név alatt. 1972-ben még kárpitos műhely es létezett benne. 1973-tól mán a Csíkszeredai Fafeldolgozó Vállalat (az IpeLé) része. E vót a zsögödi bútorgyár egyenesbe jövésének időszaka. Tartott es sokáig. Még a rendszerváltás után es! 1992-ben szűnt meg.
Úgy mongyák hogy a Somlyai gyár leégése után költözködtek le pereputtyostól Zsögödbe. Rengetegen dolgoztak itt, legalább 200-an, de lehet az es, hogy 250-en. Az udvaron található istállókot az 1970-es évek derekán bontották le.
Úgy mongyák hogy a Somlyai gyár leégése után költözködtek le pereputtyostól Zsögödbe. Rengetegen dolgoztak itt, legalább 200-an, de lehet az es, hogy 250-en. Az udvaron található istállókot az 1970-es évek derekán bontották le.
A bútorgyárba dolgozók munkaidőn kijjel tánccsoportot hosztak essze, de létezett egy zenés banda es. A kúria nagytermébe kulturális élet folyt. Egy klubbot es működtettek. Még szavalócsoportot es sikeredett alakítani. Na, a kor „legfontosabb” eseményei, a pártgyűlések se maradtak el. A szocialista ünnepek alatti nagy felfordulások, amiket március 8-ra, és május 1-re szerveztek, egészen jól sikerültek. Még a zsögödi pionérokot es itt avatták fel. Többek között engem es, de csak a második rundába, amikor felfejlődtem hezzik, a sokoldalúan fejlett ifjúsághoz.
A dolgozók szívesen emlékeztek a régi szép időkre. Még a vállalat fennállásak 50-iik évfordulóját es megünnepelték a Zsögödi Kurtújba. Vót ott egy hatszegeletű építmény es az udvaron, amelyikbe benzint tartottak. Aszt beszélik ez épület alatti alagút egészen Somlyóig tartott. Minha most es megvóna az alagút egyik béjárata a Mikó kúria egyik sarkánál... 2008-ban a költözik bé az üresen álló műhelyrészre a Gutenberg Nyomda.
Infó: Szőcs Imre könyvtáros, műfordító és műemlékvédő, valamint a Mikó Udvaroncok
csapatának írásai.
Fenyőszegi Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.