Egy történetből kettő!!!

 Despám elmondása szerint írtam meg. Kétszer es. Egy rusztikus és egy modern...

Öregnéne hátikája

– Avagy sose lehet tudni mikó jönn a változás –

Azt beszélték Máriról, hogy mán réges rég húzza a maga terhét. Há mi csinálj, mindenkinek megvan a maga keresztje. Szegényke úgy megvala görbülve, mind egy kampóhoz személő kérdőjel. Hogy mikó és mitől görbült belé az életébe, aszt mán a rosznyvalya se tuggya. Olyan történetek kerengettek róla, hogy amikó a hátán béhúzott az erdőből egy istenes fát (hatalmas méretűt), akkor történt a baj. Addig eléges egyenes forma vót, má mind a dereka. A fát bényúzta, úgy két kilómétret, ejsze, de amikó lecseszte a fődre úgy maradt. Mások szerint a rosszaság görbítette meg, met nagyon kucori (zsugori) vót. Mondták, eladta vóna 2 lejétt es az annyát. Persze! Szheretem!!! Ez se állta a helyit met ő nem nezett ki valami heckiásnak (itt – bőcsködős, rosszféle), inkább csendesebbecske, s olyan segétkező vót. A szomszédok meg aszt pletykálták róla, há ejsze a férje annyit verte, hogy attól... A falu javasasszonya szerint kicsi bubácska óta nem engedett a görbeségéből. Na, ebből osztán találgassad cag mi es az igaz! Az eccer biztos, hogy mán jó üdeje úgy burungérozott (gyorsan haladt) a falu közt. Egy cseppet se jedett meg a munkától, görbén se. A háta ellenére úgy dógozott, mind a hétördög. Nemcsak a mezőn, de a háztájéka es annyira rendbe vót, hogy csudájára jártak. A lakása olyan puccos, hogy a szemedet, merezgethetnéd sokág rajta, ha látnád milyen gyönyörűséges. Csak a padló annyira tiszta vót nálik, hogy még a légy es hanyatt vágta magát, ha realépett. Ki vala istenmárjáson fényesítve!!! Sikodott es az ember rajta. Arra kell ügyeljen, hogy az ikrándozás közepette valahova belé ne koppancsa a fejit.

Ő mán le es tett arról, hogy valamikó ne csak ülve, vagy fekve lássa a napot, hanem állva es. S méges egy szép napon békövetkezett! Egyik kaszálás utáni szénagyűjtésnél esett meg. Há ugye vége vala a tüsténkedésnek, mán felbaszkulálták (felvették) a szekérre a szénát, s eppeg készültek hazaereszkedni szép csendesen. Szegént aliges tudták béráncigálni a széna tetejire. Megindiltak hazafelé. A szekér úgy rúszkódott, mindha fődrengés lett vóna. Ugye mindenki úgy kapaszkodott, ahogy csak tudott, de köves út vala gödröcskékkel tartítva. A szeker kereke alá egy nagyobbacska kő akad bé. Az előbbször nyikorgott, s osztán egy akkorát döccsent, hogy a felrakott széna tetejiről négy ipséből kettő lelepcsent. Az egyik megúszta, de a másik nem. Pontoson a másik vót Mári a rozoga hátjával. Úgy pont hanyatág esve ért fődet sebesen, hogy rendesen belényekkent. Mári olyant visított, a sziréna mellette kutyafasza. Azután pedig a szentek felsorolása következett (kárinkodott). Hirtelen jött közeli kapcsolata a szentekvel egy cseppet lenyugtatta. De ahogy feltápászkodott a fődről, mindenki csodálokozására, basszamazistenit, olyan egyenes háta lett mind a tőlük nem messzi ficzfa bokor melletti betyárosan álló betonpóznának!

Teltek a napok, s Mári öregkorára olyan hetykén járt-kőtt, hogy a fiatal menyecskék es megirigyelhették vóna a faluba. Gyuri ura, aki annak idején érdekből mene héza (met azé rendesen vót Máriéknak, amit aprítani a tejbe) pedig büszkén vonult az utcán végig véle. El es mentek mindenféle mulaccságokba. Mári olyan ifjontoson rázta a szoknyáját, akár bálkirálynénak es beillet vóna.

2019. júniusa

 

Spontán természetes gyógymód csodaereje 

– Avagy miként lehet egy bajos balesetből felépülni – 

Aloe Vera a természetes gyógyító mesterség nagyasszonya egy napon fürdőkádba hajolva úgy maradt. Az istennek se tudott kiegyenesedni. Távol állt tőle ez a helyzet, amibe belecsöppent, de még távolabb a telefonja. Félórai jajveszékelés után rájött, hogy senki se figyeli (annál is inkább, mert egyedül lakott) Tolvajos Teteji házában. Nem volt mit tegyen úgy görbén elindult a telefon után, lám mi lesz még ezután. Görnyedt háttal, mint mamókája haladt óvatos léptekkel eléfelé. Sikerült felhívnia a fertőző betegségek nagy orvosát Szalman Ellát. Nem mintha befertőződött volna valahol neki ettől a görbüléstől, vagy csudagyógyszereivel nem tudta volna magát meggyógyítani egykettőre, de ez a helyzet teljesen elütött a megszokottól.

Szalman Ella kedves barátnője volt, aki halván a telefon adta térerőn át barátnője hangját-baját rögtön akcióba lépett. Rábízta magánrendelőjét asszisztensére, bérittyent a hat nyelven beszélő kocsijába, s őrült száguldás közepette pillanatok alatt ott volt a Tolvajos Teteji Aloe Veránál. Aloe Vera alélva állt az ajtófélfának támaszkodván, kinyüszkölte (üggyel-bajjal nyitotta ki) az ajtót és béengedte kedves barátnőjét Szalman Ellát. Kis vacsogás (kényeskedve fel-felnyafog, nyűgösen sipítva beszél) és jajveszékelés után a tárgyra tértek. Hamar rájött, hogy muszáj korházba szállítani a természetes anyagok gyógyító mesterének nagyasszonyát. Szerencsére elég babás ruhába találta ott Ella barátnője, csak cipőt kellett húzzon neki, de az is kemény feladatna mutatkozott, mert a kedves Veránk időközbe úgy összegörnyedt, mint egy szalonnabőr. Valahogy beléheppentette (heppenni – szabadeséssel ágyba landolni) az ágyba. Verának mindkét lába égnek állt, Ella pedig kicsi székre állt, s felráncigálta a cipőt, aztán legurította az ágyból és segített feltápászkodni. Amíg kijutott a házból még ide-oda sikerült közbe beleverje finom óvatossággal a segítője, hősünk kobakját. Kemény munkakifejtéssel vaccsanások (feljajdulások) kíséretében sikerült beszerelni hősünket a hátsó ülésre. Ella beburrantotta (beindította) a kocsit, de nem jutott messzire, mert elfelejtett tankolni. Hisztériázva kivaszkalódott (nem tetszően kiszállt) a kocsiból, s Vera barátnőjét is kicibálta. Hiába integettek, stoppoltak, senki nem akarta felvenni. Fél órás ücsörgés után az utcába béfordult egy szekér. Rögtön meg is kérdezte az állati vontatású jármű tulajdonosa, hogy nem-e akarnak felszállni. Nem volt mit tenni, az autók nem akartak megállni, ha nincs ló jó a szamár is alapon beleegyeztek. Irtó nehezen, segítséggel felrakták a szekér hátuljába Verát, Ella pedig hetykén de gondoskodón melléült.

A szekéren persze, zajlott az élet. Pillanatok alatt kiderült, hogy ki kicsoda van rajta. Szar Vas bácsi volt a fogatos (a lovakat hajtó), Prosz Tata (német avagy román származását sejteti a vezetékneve) és unokája pedig Angéla. Angéla merkelt (duzzogot) a nagyapjára, mert beteges ember lévén őt hurcolta a csodahelyekre. A fogatosra is merkelt, aki csapnivalóan figyelmetlen ember volt, azért is kapta régen családja az említett végtermék, azaz ürülék nevet, amelyből vezetéknév lett. Hogy miért merkelt Angéla? Azért mert nem akarta, hogy nagyapja elvigye Varázs Ló úrhoz, a boszorkánykodóhoz. Ugyanis, elárulom (csak titokban, nehogy Angéla megtudja…), hogy Angélának valami baja volt az evéssel. Egyfolytában nem evett. Azelőtt, nem is olyan rég jártak a híres keleti gyógyásznőnél Ezot Erikánál, de az sem hozta meg Angéla étvágyát. Ezot Erika addig beszélt az ételek nagy erejéről, hogy Angéla még jobban nem evőssé vált. Akkor gondolták szülei, hogy kipróbálnak valami újat.

Amíg a szekéren Szar Vas bácsi és Prosz Tata Angélát kérleltette, és Angéla továbbra is merkelt, Aloe Vera fel-feljajdult egy-egy szekérdöccsenésnél (döccenés), Szalman Ella pedig csitítgatta. Most már megbánták mindketten, hogy felkapaszkodtak az állati vontatású járműre, de tűrték a jelen gonoszt, s különben is ajándék fuvarnak ne nézd a gazdáját. Szalman Ellának eszébe jutott, hogy barátjával, Ödönköltővel el kellett volna menjen filozófus barátjuk előadására a kínai származású Mi úrhoz (egy új filozófiai eszmefújtató), valami izmus elkezdőjéhez.. Tehát, Mi nős vala, pedig Ellának nagyon bejött volna. Az a program is esett gondolta magában Ella. Ekkor egyik hatalmas gödör miatt a szekér borult, s a rajta lévő utazók mindegyike a földre esett. Aloe Vera pont hanyatág (hanyatt) ért földet, akkorát vaccsant, hogy a fákon ücsörgő madarak mind felröppentek, aztán feltápászkodott, de olyan egyenes háttal, mintha karót nyelt volna. Már nem fájt semmije. Örömében kijelentette, hogy ezért a véletlen de természetes gyógymódért cserében elvállalja csupa ingyen és bérmentesen Angéla baját. Angéla merkelt… Szalman Ella boldogságtól majdnem kicsattant, hiszen el tudott menni Mi előadására a nagy poéta barátjával, Ödönköltővel. Lett is nagy öröm és felhőtlen boldogság.

Mindenki hálás volt ezért a napért, ugyanis Aloe Vera valóban meggyógyította Angélát, ő maga pedig olyan büszkén járt egyenes háttal, mint egy tizennyolc éves. Ella inkább maradt Ödönköltővel mégis, mert Mi nős volt, s még az előadását se nagyon értette.

Hamarébb írtam mint a másikot.

Borbé Levente