Egyes írások szerint a székelyek hajdani világa a rabonbánok irányítása alatt állt. A történelemtudomány nem osztozik a rabonbánok hajdani létezésében. Az viszont bizonyított tény, hogy a székelyek egy jól kialakított rendi közösségben éltek. A legendákkal átszőtt Csíki Székely Krónika szerint a magyarok letelepedése utáni időszakban a rabonbán a székelyek választott kormányzója és főpapja volt. Közakarattal mindig az Upolet, azaz Apolt családból választották vezetőjüket, aki betöltötte a főpap szerepét is. A főpap fontosabb összejöveteleken a nép nevében mutatott be áldozatokat, hogy sikeres legyen az esetleges háború kimenetele, az újonnan fogalmazott törvények alkalmazása, és az emberek békés útra terelése a közösségen belül. A törvények megszegőit, akár halállal is büntették.
Zsögödfürdei tábortűzünk
A székelyek legfőbb tisztje, szintén a krónika szerint maga Atilla hun király volt. A rabonbánok világa I. Béla király idejéig tartott, úgy hozzávetőlegesen 1065-ig. Vata fia, János lázadásának leverése után I. Béla megszüntette a székelyek közötti törzsi tisztségeket.
A rabonbánok Székhelye a legenda szerint Budvár (Bonda) volt (Székelyudvarhelytől délnyugati irányba). Budvár alatt, Küküllő folyó mellett tartották gyűléseiket. Áldozatoknál használt kókuszdiós kehely, amelyet a Sándor család birtokában van XVI. századi. Tehát kevésbé lehetett a rabonbán áldozati kelyhe. Árpád honfoglalásakor 895-ös esztendőben a székelyek főrabonbánja Zandirhám volt, aki Pannónia meghódítására Árpáddal szövetkezett. A Székely Krónikában ír a főrabonbán melletti kis rabonbánok működéséről is. A főrabonbán alá tartozott a hat székely törzs, hat rabonbánja és három nagy gyulája és egy harkásza, akik a főtörvényszéket alkották. Mindegyik törzsben hat harkász, és minden harkász alatt hat kis rabonbán működött. Egy törzsben harminc, és hat törzsben pedig összesen 180 kisrabonbán teljesített szolgálatot. Minden kis rabonbáné volt egy gyalogos és egy lovas század. Így a székelyeknek 360 századosa, körülbelül tizennyolcezer lovasa és tizennyolcezer gyalogosa volt.
Sámántűz (1987)
Szabó Károly és Toldy Ferenc szerint a rabonbán név ravoubánt takar, azaz rovóbánt.
Jelentése: aki az írást (róvást) vezeti.
Rabonbánokról még Orbán Balázs tesz említést a Székelyföld Leírásában. Gál Elemér zsögödi születésű író feltámasztotta a rabonbánok világát (Hargita hegye és környéke, beleértve a Zsögödfürdőhöz tartozó Harom várát is) megírva a Héthavas című őstörténeti hitregényt.
Fenyőszegi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.