Pap-halála

 A Nagy Laji dombjától délre, még az Ördök-Likon is túl, Csíkszentkirály határában található a Pap-halála dombja. Mostanság nagy részét a Zsögödhöz tartozó véderdő borítja. Az országútról nézve is pompás látvány tárul elénk. Ékes erdei fenyők fenyők borítják a dombot, aljnövényzetében megtaláljuk a sóskaborbolyát, a kányát, a kökényt. A levegőben sasok keringenek, tavasztól őszig énekes madarak hangja zengi be tájat. Pillangók röpködnek a virágok fölött. Egyik erdőszéli részén még turbánliliomok is nyílnak. Azonban tartani kell a keresztes viperától.

Pap-halála környékén

Nevének története már nem ennyire idilli, mint a fentiekben említettek. Valóban egy pap lelte halálát ezen a dombon. A történet visszanyúlik egészen a XVI század végére a XVII. század közepére, amikor az erdélyi uralkodó osztály (beleértve a fejedelmeket is) színe-java protestáns volt. Az egész dolog Báthori András fejedelem Rómába küldött levelével kezdődött, amelyből kitűnik, hogy az új rendelet szerint a katolikus papok is nősülhetnek. Imigyen még Csíkban is nősültek a katolikus papok. Természetesen számon volt tartva, hogy melyik pap nősült meg és melyik nem. A tizenhét csíki pap közül csak öten nem nősültek, tizenkettő igen. Ez a „furcsa szokás” I. Apaffi Mihály koráig megmaradt.

Demeter prépost leveléből az is kitűnik, hogy a háromszéki megnősült katolikus papok esperesüknek választották Gyergyai Jánost. A levél állítása szerint Gyergyai üldözte a nőtlen papokat. Ezért Mikes Kelemen író nagybátyja , aki szintén e névre hallgatott, Apor gróffal és más nemesekkel együtt Torjára hívatták a nős papokat. A lényeg az volt, hogy esztán (ezek után) feleség nélkül éljék meg hívatásukat. A papok nem jelentek meg a hívásra, hanem tovább végezték a dolgukat, mint addig, vagyis egyfajta reformálást hajtottak végre. Hogy mit takart ez, mai szemmel nagyjából azt, hogy megtartották a feleségüket. Közülük néhányan akadtak, akik már hajlottak a „szép szóra...

Azonban Gyergyai hallani sem akart efféle döntésről, nem hajtotta el a nejét, sőt dacolt az urakkal szemben. A nemesek inkább őt tartották veszélyesnek. Mint a papok bujtogatóját, vezérüket látták benne. Nem is mondtak le róla, hogy valamilyen módon elhallgattassák. Gyergyai igyekezett a saját igazát érvényesíteni, ezzel is kivívva magának a nemesek haragját. Az úr 1659-es esztendejében Gyergyait, szimpatizánsai védelme ellenére is sikerült kézre kerítenie Mikesnek, elfogatása után a Csíkszeredai Mikó várába záratta. Béldi Pál az akkori Háromszék főkapitánya meghallván a hírt kiszabadítására igyekezett. Mikes idejében értesült Béldi Pál érkezéséről, ezért megelőzvén őt a börtönből kihurcolva lefejeztette az Ördök-Likkal melleti dombon, amelyet a mai napig is Pap-halálának neveznek.

Az eset után a papok továbbra is nőtlenül töltötték be tisztségüket, és többé nem nősülhettek. A megrázó hír nemsokára a eljutott a római pápához is. Róma szerint a cél, hogy többé ne házasodjanak a papok, az helyes volt, a módszer, ahogyan végrehajtották, az nem.

Információ: Orbán Balázs: Székelyföld Leírása, Pest, 1871-es kiadásának új változata, valamint Szőcs János csíkszeredai történész elmesélése alapján.

Fenyőszegi Levente