Az összes forrás, erecske, patakocska és patak Csíkországban mind az Olt folyóba ömlik közvetve vagy közvetlen. Ugye vannak kicsi erecskék, amelyikek nem egyből hanem patakocskákba vagy patakba torkolnak bele, ugyanakkor egyes patakocskák egy nagy patakba ömlenek bele. Ilyen nagy patakok. Zsögödfürdőtől nem messze egy dombon túl van Nagyos pataka, de Zsögöd pataka se kutya, amit manapság Fitód patakának is neveznek, mert arról a szakaszról kanyarodik le. A Csíki-medence kék szalagja az Olt. Szinte ketté szeli a medencét.
 |
| Kanyargó Olt Alcsík felé |
Itt az emberek a kutatások szerint már az őskorban tanyát vertek. Az ókori települések (várak is) maradványai már sokkal kézzelfoghatóbb bizonyítékok. Tehát az ember már régen megvetette lábát ezen a földön. Talán az itt található vulkáni működések eredményeként visszamaradt feltörő szénsavas borvizek és termálvizek és büdös gyógy kúrákra alkalmas gödrök is idecsalogatták az embereket. Szép táj, de zord éghajlata van, ugyanakkor a reuma enyhítésére használó gyógyfürdők kellemetesé tették az ilyen nyavalyákba szenvedő embereket. Természetesen századok hosszú során a tudomány fejlődésével jöttek rá a kezelési fortélyokra. Ezekből sok van: a Zsögöd és környékének, a Nagytusnádi és Tusnádfürdői Nádasfürdő, a Szentimrei büdös borvízforrásai. Lehetne folytatni a felsorolást tovább, mert Csíkban rengeteg a borvízforrás és mindeniknek azonkívül, hogy iható, gyógyhatása is van különböző bajokra.
 |
| Olt Sepsibükszádnál |
A vulkáni működés és az eljegesedés korszakának eredményei a lápok-mocsarak, amelyek szép számmal vannak ezen a vidéken. Ilyenek a Csíkszentkirályi Borsáros borvizes láp, a Csíkszentkirályhoz tartozó de Zsögöd és Zsögödfürdőről könnyen megközelíthető Lucsos tőzegláp, a Csíkszentimréhez tartozó Büdös-fürdő tőzeglápja, Lázárfalva határában, nem messze, a Szent-Anna tótól ékeskedő Mohos vagy Kukojzás láp, az Olt bal partján lévő Verebes és Tusnád közötti Benes láp, az Újtusnádi Középpatak borvizeslápja és más kisebb lápok is.
Hát ilyen vidéken kanyarog az Olt felénk. A folyó azonban sokkal hosszabb utat tesz meg. Nagyhagymástól indulva átszeli a Csíki-medencét és igyekszik Sepsiszentgyörgy irányába, bekuncsorog Dél-Erdélybe, ahol átkelve a Déli-Kárpátokon Olténia síksága felé véve az irányt beleömlik a Dunába.
Témánál maradva az Olt sok évszázadon keresztül Csíkország üdítő vize. Minden Csíki település egy patak mellé épült, de közülük sokan az Oltot is követték.
* * *
Zsögödtöl és Zsögödfürdőtől sincs messze az Olt. Ezelőtt ötven évvel még az Olt vize befagyott. A több évszázados stabil éghajlat felborulása, és a hatvanas-hetvenes években felgyorsuló iparosodás okozta szennyezés véget az Olt már a múlt évezred (század), nyolcvanas éveiben egyre ritkábban fagyott be. Fokozatosan eltűnt a téli jégfedő róla. Pedig egyesek emlékeztek, hogy a téli nagy hidegekben még szekérrel is áthajtottak rajta az emberek. A hetvenes években az Olt tele volt élettel, még korcsolyáztak az emberek, edzetek is rajta a hokisták. A halállomány is sokkal nagyobb volt. Imitt-amott, télen-nyáron lehetett látni halászokat. Télen léket vertek a folyón, nyáron pedig a parton ülve pecáztak az itt lakó és más vidékről érkező pihenésre vágyók. Most a halak inkább a gyorsfolyású szakaszokra korlátozódtak, talán azért, mert ott jobban megszűri a víz a szennyeződést és a mocsok nem tud leülepedni. Az Olt régi medrét szabályozták, ez föltétlen nem rossz dolog, jó védekezés az árvíz ellen, viszont árterületét mezőgazdasági övezetté alakították kiirtva a ritka növényvilágot is, például a kockás liliomot, a zergeboglárt, egyes kis állatfajokat,de eltűntek borvízforrások is.
Az Olt, ha visszanyerné régi fönséges képét, a táj új formájában is, tejesen megszépülve büszkélkedhetne.
Fenyőszegi Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.