Vasút Zsögödön keresztül!

 A cikket 2016. januárjában pötyögtem a  zsögödi "vasútazás" fénykoráról és annak Csíkvármegyei vonatkozásairól.

 

Zsögödfürdei őrház

Vasút Zsögödön keresztül!

A székelyföldi vasútépítés kezdeteit 1895-re tehető, mikor Budapesten törvénnyel is láttamozták annak kivitelezését. A Magyar Állami Vasutak nagyobb összeköttetést akartak megvalósítani Erdélyen keresztül Székelyföldön az anyaországgal. Így történe, hogy Brassótól kiindulva, Sepsiszentgyörgyön át Csíkvármegyében is megkezdődött a vasútépítés. 1895. őszén nekigyürkőztek a munkálatoknak. A vasútépítésnél jártak rendesen a kezek, mert 1896. augusztus 5-én már Tusnádfürdőn és túljutott a vonat. 1896 október elején elérték Zsögödfürdőt, Zsögödöt. Hetedikére már bent voltak Csíkszeredába. Az első vonat megbámulására összegyűltek a közeli csíki falvak lakói is. Az a szerelvény becsületesen ki volt rittyentve. Fenyőkoszorúval, virágokkal díszítették, s lobogott rajta a magyar nemzeti zászló. Attól eltekintve, hogy a vasúti forgalom működött, annak átadását 1897. április 4-re tették. A vasúti munkások nagy része horvát volt, mert ők értették a sínlerakó mesterséget. Ez esztendő áprilisában Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda között menetrend szerint pöfögött a vonat. A síneket Diósgyőrön készítették. Ezt még saját két szememmel láttam ifjúként a sepsiszéki bodoki állomáson. A mű (mi) városunk volt az utolsó székely megyeközpont, amin átsuhant a vonat. Ettől eltekintve a munkálatok folytatódtak tovább, hogy Csíkszeredát összekössék Gyimessel, és elérjék Moldova (kis Románia része volt) határát. Ekkor készült Magyarország leghosszabb vasúti alagútja a maga 1222 méterével, Lóvész és Gyimesfelsőlok között. Érdekesség, hogy vasút még nem garantálta a székely városok közötti gördülékeny kapcsolatot. 1898-tól indul be a Szászrégen felőli vonal kiépítése Madéfalváig. A hosszú szakasz végett 1905-ben még csak a Gyergyói-medencénél tartottak, 1906. augusztusában már Csíkrákosnál dolgoztak, és 1907 július elsején sikerült befejezniük. A hivatalos átadásra szintén 1907-ben került sor. Ezzel bégyúlt (beindult) a székely körvasút. A vasútvonal nagyrészt a folyók völgyét követte. Nálunk az Oltot és a Marost. Máshol mondjuk elég maceráns (nehézkes, bajos) lett volna. Így is több alagutat kellett fúrni a hegyekbe. Azonban Székelyudvarhelyt az időnként előkerülő tervek ellenére sem sikerült összekötni Madéfalvával és Gyergyószentmiklóssal. Ez a vállalkozás nem is lett volna könnyű...

A zsögödfürdei állomás közvetlen a vasútvonal átadása után már fungált. Fürdőhelyiség révén, szépen látogatták a borvizes mofettákat (gyógygázfürdők) és strandot. Korabeli képeslapok beszélnek ezekről az időkről. Édesanyám elmondta, hogy még lánykorában, ahol őrház állt mindenhol megállt a vonat. A vonat megállásakor a kalauz kikukucskált, hogy minden rendben van-e, ha nem volt le- és felszálló, akkor robogott tovább a szerelvény. Városunkban három megálló és egy állomás volt. Megállt a vonat Zsögödfürdőn, Zsögödön, Csíkszeredában és Csíktaplocán is. 1962-ben a megállók megszűntek, helyüket az autóbuszok vették át.

Zsögödi őrház

*

A kis cikk megírásához segítségemre szolgált Gidó Csaba történész úr a régi Csíkvármegyei vasútépítésről szóló munkája, valamint Borbé Erzsébet vasútról szóló élményei

Fenyőszegi

Levente Borbé