Ötödik évszakom

Virágzó gyümölcsfák

A kikelet néha „ajtóstól tör reánk”, máskor bájos, de nem szabályos egyszerűséggel adagolja be magát a hétköznapok élemedésében.

Sziromselyembe bújt kökényes

A didergést felváltó kellemes időjárás olvadásnak indítja a megmaradt hótakarót. Esőt hoz magával, amelynek utána irtó nagy hirtelenséggel megelevenedik a természet. Szinte hallani a füvek sarjadózását, s ezt követően érezni a gyümölcsfák, erdők-mezők virágainak illatát.

Napsugaras mező

Csíkország természetbeni zöldellős virágkoszorújának időpontja a hidegtől való búcsút követően lesz világos. A csoda pedig a szelek havának második felétől, az ígéret havát teljesen körbefonó, és a nyárelő havát félig-meddig érintő, némileg megkarcoló időszakát foglalja magába.

A Csíki-hegyek fenyvesei aljában...

A kivirult szelídségbe burkolódzó vadon olyan, mintha az esztendőnek az ötödik évszakja is lenne. A zsengeségében muzsikáló örvénylő zsongás jelzi az élet ünnepét. A természet nem késik. Kibontakozik, amikor arra van rá éppen kedve. Hiszen nálunk e tájt akad igazán nagy dolga. Sarjad a fű, virágtengerek lepik el a mezőket, amelyeken lepkék, bogarak hada ügyeskedik, s ha elegendő eső esik, akkor az egészségtől kicsattanó vidék átöleli a hálásakat, átadva sziporkázóan zajos, de mégis nyugodt tisztaságát, miközben szinte sorra történnek meg a természetbeni varázslatok. Azok a fajták, amelyekhez elegendő egy csöndes kis fuvantás.

Zsögödi orgonás

Az elevenség tengerére, mintha a napsugarak küldenék le hozzánk a virágzás üdítő, illatozó, élénk színű foltocskák hadát. A zöldbe kacsintó csíki táj pedig a madárkától csivitelő fák tövétől, a mezei rovarok bongásának egyre élemedőbb hangjaitól válik elevenebbé. Pár nappal, mondjuk héttel odébb pedig pont ezek a szárnyas hangok lengik körül a folytatásban békésen készülő nyárelő méltóságát.

Virágzik az almafa

A zsibongást megtörő zápor előtti csönd sem semmi. Magával hozza a természet hallgatását. Ilyenkor várakozásra váltva suttog a szellő, majd napsugaras esőpöttyöket csalogatva elő a bárányfelhők mögül, szétszórja a termékenység mesés üdeségét, az esőt. Bámulatos ígéret lepi el újfent a vidéket. Az ünnepbe öltözött táj pedig bizakodóan hajol le minden egyes ember otthonához, vagy valahol hozzá közel, hogy senki se felejtse a nyári folytatásban az éltető erő himnuszát. Igen, ez részben az ígéret havának természetbeni parfümje. Fönséges érzékelni a vidék közelében körbelengő virágpára bársonyos érintését.

Élemedik a mező

Mifelénk Csíkban, úgy június közepéig is elszokott tartani a virágzás, főleg a hegyekbe, amikor az ormok is lassan de biztosan kizöldülnek. A virágtengerek és tavak keletkezése, eme időszak egyik csodásnak vélt ragyogása. Mindezt megtoldva a kertekben hívogató, Zsögöd környékét is belengő, szirompompában öltözött gyümölcsfák, és orgonák ámulatba ejtő illata. Ennél már csak az imitt-amott feltűnő jázmin bukéja tudja erőteljesebben behinteni, elkényeztetni a nózidat.

Pompázatos virágok

Felénk a pünkösdi Csíksomlyói búcsú előtt élmény szemügyre venni a természet békésen simogató, nyugtató ajándékát. A bokorra, fűre, fára, virágra, ha ráveted szemedet, rögtön megbabonáz-bekebelez, üdít és frissít. Szó nélkül átadja magát, mert úgy ahogy van feltétel nélkül szeret. 

A csodálatos margarét

Azonban megtörténik, hogy a havasok ormán látszó hósapkák búcsúzása néha váratnak magukra. Ettől eltekintve szelíden köszönnek vissza az alattuk egyre zöldellőbb lejtőkre, erdőkre-mezőkre, ahol bennük lévő növények friss sarjadása, az állatok elevensége előhozza az anyatermészet fene nagy nyüzsgését. Ilyenkor a patakok és vizek mentén bogarak és lepkék sokasága trillázik. Ugyanezt teszik a virágos bokrok körül is. Ott ahol a kis manók észrevétlenül végzik dolgukat.

Viruló mező

Mit is mondjak, a burjánzó élet elkápráztat. Az erdők-mezők és hegyek-völgyek tarkasága, a fák, bokrok cicomáskodása teljesen a megnyugvás ösvényeire terel. Olyan sétába lehet részem, ahol a szellő szárnyán küldött illatok elkényeztetnek, és ugyanakkor csalogatóan hívnak magukhoz. Jó érzés fog el attól, hogy csupa zengés és morajlás a vidék. Az élet igenlése, a folyton megújuló frissességre teremtett bölcsője maga a földi kaland. És a változás területén bandukolva ennek a kicsattanó pompázatnak is egyszer vége szakad. Felénk akkor, amikor a gyönyörűséges réteket lekaszálják teljesen. Az ötödik évszak egyszerű szavakkal élve nem más, mint az élet megújuló ünneplése. Mifelénk akkor, amikor együtt dobban a Csíki medence szíve, megannyi káprázatos csodáival együtt. 

Napsugaras virágok

Aki nagyon szereti ezt az állapotot, emlékezetében bármikor megjelenik előtte teljes pompájában, s tán még az illatát is visszacsalogathatja néhány pillanat erejéig.

Csillámló vadrózsa virága

Úgy vélem, hogy mindannyiunknak létezik egy hely, ahol ködfátyolra akasztva gondjait sétálgathat nyugtában. Ahol feledi búját-bánatát, és ha megengedi magának, lebeghet ég és föld között. 

Kaszálás előtti rét

Aki megkapta ezt az érzést, biztosan nem szeretné elengedni, hiszen ott megáll az idő, mert kellemességgel áztatja a felhők könnyes derűje, és a nap végeérhetetlen mosolya. Ez nem más, mint a külön-bejáratú „szentélyünk”, ahol lélekben megerősödünk. Nekem pedig egyenest olyan, mint az ékes színpompában öltözött kis hazám.

Csokorba foglalt ötödik évszak

Fenyőszegi B. Levente