Az emlékes füzet még a desanyám életiből se hiányzott. Leánykorába ügyeskedte essze egy szépecskét. A nagy gondossággal esszerakott olvasnivaló aranyos kicsi versikékkel, énekekkel büszkélkedhetett. Desanya mindezt megtarkította rajzokkal s más helyénvaló díszecskékkel. Általában virágokkal, főleg rózsákkal lett kicsicsázva. Emlékszem, mikor először szemügyre vettem erősen szépnek találtam. Látszott rajta, hogy sok munkát igényelt, s lássuk ca bé megérte a belefektetett munkát. Az ilyen alkotásokat, a sok beléírt dalocskák végett énekes füzetkének es hítták, vagy időnként meg-megbecézték becézték. Egy cseppet személt a hajdani ételrecept füzethez, de messziről se volt a'. Mert a receptes az egy egyszerű gyűjteményecske volt. Mondjuk az igaz, hogy ki kellett jegyzetelni innen-onnan egy helyre, de azé mégse az, na... Mert a receptfüzet csak hasznossága végett kellett. Belé volt írva gazdája legfontosabb és a kiválasztott kedvenc ételeinek elkészítési menete, s magyarázata. Mű amivel foglalkozunk az inkább lelki gyöngédséget hordozott magában. Meg lehetett tudni gazdája ízlését a versikék és dalocskák iránt. Például milyen éneket szeret, és ebbe az ügybe eppeg mi volt akkor a divat. Há persze azt es mutatta, hogy aki megkapta, hogy beleírjon ebbe a külön kicsi világba, megtisztelve érezte magát, és nagyon ügyelt, hogy munkájának gyümölcse tetszedjen a füzet gazdájának.
* * *
Azonban, amilyen emlékes füzetről fogok rötyötölni (itt - elmélkedni), az a fentiekből mán ejsze kiderült mennyire másabbacska. Általában a füzet gazdája kérte fel a kiválasztott barátot, osztálytársat, ismerőst, hogy írjon emléket. Ezt csak néhány tolakodó csinálta fordítva, persze azok es kellő óvatossággal közelítettek, hogy ők es emlékkel akarják megtömni a másik „csudakönyvecskéjét”. Most mán az es kiderült, hogy fontos volt a füzet tulajdonosával való jó viszony megőrzése. Ebből kifolyólag mindenféle marhaságot nem írtak belé, csak abban az esetben, ha gazdája bírta a vicceskedést, vagy azt az elharapózódott hangnemet.
Hát igen, úgy es mondhatjuk, hogy egyféle emlékes füzetek gyártásába cseppentette belé emezt a műfajt kedvelő emberizinkeket. És az 1900-as esztendők derekától, az egyre jobban felerősödő, de az ezredfordulóig lankadó firkalmányos csudavilágba ringatta el készítőjiket. Nyakig el es merültek benne. Ej be fáintos es volt az! Höhööö. Még sokan őrzik, a már egy cseppet se divatos kis emlékes füzetkét. S valóban emlék maradt. Legalább ő véle könnyebb felidézni a múltat.
Hogy miként es nézett ki egy ilyen füzet, azt most rötyötölöm (itt - „mondom”) el.
Az első lap első oldalán általában a név szerepelt. Persze fel volt az es tüntetve, hogy milyen füzet es az. Na még a tüneményes díszítések sem maradtak el. Volt ott olyan es, amelyiken millió csillag, vagy a szivárvány minden színében, csak amúgy ragyogott. A gyönyörű virágocskákról nem es beszélve. Mindezt azért, hogy még bubásabb legyen a kinézetele (szebb legyen). Akár egy ajtón ahogy bélépünk, az első bényomás itt es számított, nehogy kinyomás legyen belőle. Hadd tetszedjen a popornak (román - népnek), ha kézbe veszi. Na, aztán kezdődött az a bizonyos tartalma.
Az emlékes füzet közepibe szívecskéket, kockákat, köröket rajzolt az irka gazda szerkesztője. Eszket esetenként a felsoroltakat tehetsége bévonásával, kivágott mintaként különböző színes ceruzával körbesatírozta. Ez volt a TÁRSASLAP. Szerepe a kitöltősdi volt. Itt az es beléírt a szüvecskébe, aki nem feltétlenül rajzolt, vagy pirkált egyébként valamit es belé. Divat volt az iskola és az osztály nevét beléírni. Mások a dátumot írták a nevik alá, hogy mikor történt meg az a ragyogással szikrát hányó pillanat. Néhány füzetgazdi kikötéssel erősködött. Szinte csuklóból firkantotta oda, hogy aki őt szereti, csak az írja bé oda a nevit.
Az emlékes füzetbe, vagy annak tartozékaként jelent meg (van aki az elejire, mások a hátuljára hagyták.) a KITÖLTŐS KÉRDEZGETŐ. Ez nem volt megtarkítva, esetleg csak egy icuri-picurit a kérdéseknél. Gazdija helyet hagyva a válaszolóknak, hosszú oldalakon keresztül repesztette a kérdezősködést. Itt a tulajdonos vallatóra vette azt az ipsét, aki belé szándékozott írni. Ilyenek voltak: hogy hívják, hány éves, van-e telefonja, s más egyebe. S ha ezt a kérdéskört béfejezte jöhettek a kedvencek ételek, italok, színészek, énekesek, városok stb. felsorolása. A folytatás továbbra avval folytatódott, hogy szeret-e tanulni, sportolni (melyék az a sport), majd következhetett az, hogy van-e szereteje, testvére és így tovább. Általában a végire volt hagyva hol szeretne lakni, mi szeretne (és mért) lenni. De voltak olyan faggatózások es, hogy a kedves töltögető szeretne-e világhírű lenni. Ha a füzet elejére került ez a vallató kérdéssorozat, akkor azt es tartalmazta, hogy vajon az ipse fog-e írni emléket. S az utolsó kérdés rendszerint az volt, hogy hazudott-e a a kitöltéssel bíbelődő polgár. S mindezekhez még plusz egy aláírás es kellett héza. Itt mán tényleg végleg megszűnt a valagászódás hosszú sora.
Aztán jöhettek a többi felibe emlékek írói és műalkotásai. Meglepetésszerűen mindenki oda írta és rajzolta emlékét, ahova eppeg csak akarta. Néha a gazdi, a csípősebb alkat volt, ebbe es rendszert csinált, megaszondta, hogy hova legyen beléművészkedve, és kívánsága es volt, hogy mivel ékesítse a füzetét. Ez egy cseppet műnek tűnik, de akinek olyan kellett, meg es kapta. Nem volt fennakadás. Azokat nezve, akik beléírtak, vagy rajzoltak, azok általában hasonló korú osztálytársak, iskolástársak, barátok, vagy rokonok és ismerősök voltak. Kivételesen idősebb korosztályból is akadt egy-kettő, akik színesítették az emlékszerzők felhozatalát. Az általuk készített gyönyörű emlékeket becsületesen kicsicsázták, nagy gonddal rajzolták, esetleg kopírozták és írták le. Kezdőbetűkőt, verscímeket sokszor tündérien kimaszatolták. Néha az es megesett, hogy beléragasztottak valamit, hogy emeljék az elmés mondanivaló színvonalát. Az lehetett folyóiratokból kivágott képek, vicces jelenetek, aranyos tarkaságok, de saját fénykép es.
A versikék nagy általánosságba a diákévekről, a szerelemről, az életről, és a barátságról szóltak. Voltak vicces béköpések, de idéztek költőktől, s szedtek elemeket az imádságból es. Szóval minden megtalálható volt, mint a szivárvány színeiben.
Persze, ahogy mán látszik es, ezek a kikészített „aranykeretecskékbe foglalt” csinálmányok nem igazi emlékek voltak a füzet gazdája számára, hanem hátrahagyott pillekönnyűséggel, pillangó szárnyán repkedő gondolatok.
Ugyanakkor divatszokássá vált az emléket csinálók körébe az úgynevezett TITOK pirkantása, ami a lapok sarkától kicsit visszatűrt papír fedte. Mint most a vizsgázók lapján található sarokbetűrés, csak érdekesebben. Ott voltak lefedve a szépecske idézetek, vagy tényleg egy titok, amit az írója meg akart osztani az irka gazdijával, de volt közöttük kilóval hintett rakás huncutság es. Néha még le es ragasztották a nagy titkot, s ráadásul nem es olyan kicsi vesződéssel lehetett felbontani.
Hogy milyen díszítőelemeket használtak? Hümmm, jó kérdés... A cicomázásnál általában a szívecskék, a virágok, és a rajzfilmes alakok taroltak. Rengeteg emlék ismétlődött, de mit számított az? Há semmit. A gazdi annak örvendett, ha minél többen belédolgoztak az ő füzetébe. Az az érzés fogta el, hogy „ej be jó es volt, me még eggyel több került belé...”, s akkor bőcsködhetett vele.
Külön szokás volt vicces lapot készíteni, ha nem es volt annyira heherészős, inkább sültelen, de az se volt baj, csak legyen bubás kinézetelű az es. Ide tartozott a fordítva írás humorizéje és a lap végére firkált elmés és mulatságos eszmefutkározás.
A füzet végin az igazi gazdát védő, és az ellenségeskedők ellen elhangzó kívánságos szokásversikék hada vala bepirkantva.
* * *
Persze nekem es vót emlékes füzetem. Büszke es voltam rea. Amit a fentiekben felsoroltam, mind benne volt. Sokan írtak belé, s szerettem forgatni. A megannyi kedveskedés igazán jól esett. Egy kislány nyuszikás rajza tetszett erősen. S főleg a hézám írt rimelős versike (titkos), felettébb elkábított. Minden vágyam teljesült. Szerelmes lettem a szerelem gondolatába!
Külön készítettem olyan kérdezősködős rossz nyavalyát es. Azt nagyon bírtuk időnként fellapozni, mert abba sok kacagságos dolgot es írtak. Néha földön röhögtető, fetrengős szövegek es akadtak. Nyilván a huncutabbikjaiból.
Egy cseppet hasonlítom es a közösségi oldalak hangulatára, de mégse olyan. Mondjuk személ egy virtuális emlékes füzetre, de a feltett bejegyzések más elemeket es tartalmaznak. Míg az emlékes füzetekben irkálók véleményükkel annyira nem bántották egymást, legfeljebb csak egyet huncutkodtak, a virtuális változatába biza belé-belé csapnak a közepibe. S még ezen kíjjel jönnek kilóra a kéretlen tartalmak, s egyes kommentelők mocskolódásai es...
Cseppnyi ÍZELÍTŐ az emlékes füzetek világából
Kezdő versikék
„Ennek a füzetnek
Egyetlen célja
Hogy sok-sok emlék
Legyen beleírva”
*
„Ha majd évek múltán
mindenki elhagyott,
Bánatodban igyál meg
egy deci konyakot.”
* * *
Bévezető versikék
Kezdem emlékem írását,
mint a rózsabimbó nyílását.
*
Emlékverset nem írok,
Mert Petőfi nem vagyok,
De azért szívemből azt kívánom,
Légy boldog a világon.
*
Az ifjúság egy gyönge álom,
Egy pillanat alatt tovaszáll,
Becsüld meg és arra gondolj,
Nem jön vissza soha már.
* * *
Béfejező versikék
Ezt a lapot én írtam,
a nevemet ráírtam: ….
*
Ha majd évek múltán
Elfelejtesz engemet.
Örök emlékül
Írom ide nevemet: …
*
A virág a tavasz jelképe,
E pár sor egy kislány emléke.
*
Ha gazdag volnék,
Más emléket hagynék,
De mivel szegény vagyok,
Emlékül csak ezt a kis verset hagyom.
*
A legszebb emlékeidet diákéveidben keresd,
Mert ott találod azt, aki téged igazán szeret.
* * *
Emlékes versikék
Csíp a bolha, rúg a légy,
Azt súgja a szívem, hogy boldog légy
*
Piros nadrág, fehér csík,
Gondolj rám, ha bolha csíp.
*
Piros rózsa, kék nefelejcs,
engem aztán el ne felejts.
*
Ha az életben bánat ér,
Olyan rövid legyen,
Mint ez a pár sor költemény.
Ha majd egykor olyan kérőd akad,
akit szíved nem szeret,
Használd a vasúti jelet: MEHET!!!
*
Legyen virág az életed,
Mint a legszebb kikelet,
Vezéreljen mindenütt,
Hit, remény, s a szeretet.
*
Az élet tengerén
Van egy kis sziget,
Boldogság a neve,
Az legyen a tied.
*
Egyszer szeress tanulni,
Aztán tanulj szeretni.
*
Csak két szót ismerek,
Mindig és soha,
Szeretni foglak mindig,
Feledni soha.
*
Tejbe pottyant a kis légy,
Azt kívánom boldog légy!
*
Az Élet tengerén
Van egy sziget,
Boldogság a neve,
Az legyen a tied.
*
Evezz, evezz az Élet tengerén,
Ki ne köss a Bánat szigetén,
Legyen erőd tovább evezni,
a Boldogság szigetén kikötni.
*
Tanulni kell,
Szeretni muszáj,
Nem tiltja senki,
Csak néhány tanár!
*
Légy szerény, mint az ibolya,
Kedves, mint a rózsa,
Szép, mint a gyöngyvirág,
Hogy szeressen az egész világ.
*
Szeresd a virágot,
Amely szépen nyílik.
Szeresd a lányt,
Aki utánad vágyik.
*
Maradj meg bimbónak, amíg csak lehet,
Mert kinyílt virágnak nincs többé kikelet.
*
Valakit megszeretni egy pillantás is elég,
De elfeledni egy élet is kevés.
*
Nincs nagyobb gyötrelem,
Mint a titkos szerelem,
Mert ki azt próbálja,
Nincs egy boldog órája.
*
Szeressél ezret,
Udvarolj száznak,
Kérjél meg tízet,
S vegyél el egyet.
*
Falon mászik a pók,
Diáktól édes a csók.
*
Szeretnék szeretni, szeretőt szerezni,
Szívedet szívemhez szögezni.
*
Piros rózsa,
Fehér nyuszi,
Neked es jár
egy édes puszi.
*
Sül a pecsenye só nélkül,
Mit ér a szerelem csók nélkül.
*
A hóvirág fehér,
Az ibolya kék,
Ha te szeretsz engem,
Áldjon meg az ég!
*
A rózsa tanít igazán szeretni,
a kék nefelejcs pedig sohase feledni.
*
Búsul a madár,
messze a párja,
Hát akkor az én szívem,
Érted már hogyne fájna!
*
Küzdelmes a diákélet,
Küzdelmes, de mégis szép,
Lassan-lassan továbbtűnik
Ez a boldog diák év...
*
Nem minden fának zöld a levele,
nem minden fiúnak/ lánynak … a neve.
*
Emlékverset olyant írok,
Ami neked megfelel,
Tiszta szívből azt kívánom,
Rossz jegyekre ne felelj.
* * *
Kezdőbetűs versikék
Szedd a tavasz virágait
Egy csokorba gyűjtve,
Rózsát tégy és nefelejcset
Egyet, kettőt közibe.
Tekints a csokorra,
Látni fogsz a múltba,
Eszedbe fog jutni
Ki e pár sort írta.
*
Szép kismadár
Énekel,
Pacsirta a neve,
Vidd ezt
A levelet,
Gyere hamar vele.
*
Paradicsom
Uborka
Szereti ezt
Ibolya!
*
Kert alatt
Almafa
Találd ki, ki
Írta?
* * *
Vicces oldal, vicces versei
Száraz ágon döglött veréb,
Emlékversből ez is elég.
*
Repül egy csorda víziló,
emlékversnek ez is jó.
*
Tejes kávé, vajas kifli,
Ha nem tetszik radírozd ki.
*
Talicskában ül egy malac,
Azt hittem barátocskám, hogy te vagy.
*
Én elmegyek, te itt maradsz,
Isten véled te kis malac.
*
Légy, légy, légy,
Minden légy, csak légy ne légy!
*
Ma van a medvének születése napja,
Ki ezt elolvassa, legyen a keresztapja
*
Diák Imádság (töredék)
Üdvözlégy Mária, ha jön a kémia.
Légy velem szentlélek, mert a fizikától úgy félek.
*
Adok egy tanácsot,
Süssél egy kalácsot.
Hívjál meg vendégül,
Megeszem emlékül.
* * *
Fordított versikék
Azért írtam fordítva, hogy fuss utána ordítva!
*
Ügyelj a fejed merre kanyarog,
Mert kitekered a nyakadot.
*
Ugye ölt a kíváncsiság ültödben,
Fordítsd vissza, s nézd tovább, mi van a füzetbe.
* * *
Titkok
Kíváncsiskodsz ugye?
*
Aki ezt a füzetet ellopja,
Deszkén csússzon a pokolba
*
Aki ezt a füzetet ellopja,
Essen ki a zápfoga!
*
Bízva bízz,
Remélve remélj.
*
Semmi.
*
Ha tanulsz és nem megy a fejedbe,
Akkor gondolj helyette egyebekre.
*
Mi van te piszok,
Há nem látod, hogy titok?
*
Szerussz!
*
Mikor a lámpa piros, leánykát csókolni tilos,
Mikor a lámpa kék, akkor őt csókolni szép.
*
6X6 törüld meg az orrodat.
* * *
Hátlap versikék
Sok szép emlék és vers,
díszíti e füzetet,
S én itt hátul megőrzöm,
Hogy meg ne szökjenek.
*
Azért írtam ide hátra, hogy a mama meg ne lássa,
Mert ha a Mama meglássa,
Elmegy a puszi hatása.
*
Azért írtam ilyen hátra,
az emlékem szirmait,
Hogy megmaradjon akkor is,
Ha ki téped a lapjait.
*
Hát ez mégis borzasztó,
Én vagyok az utolsó!
* * *
KITÖLTŐS KÉRDEZGETŐBŐL
Az érdekesebbekből idézek. Kérdés után a válaszok követik egymást.
Hogy hívnak? - XY a megyétől
Mi a kedvenc ételed? - Mit tudom én? / Málé/ A faszujka/ Ganyéleves, mert én ganyéhányó vagyok / Levegőfestő (paszuly) leves.
Kedven énekesed? - Az ének tanárnő
1. Kedvenc együttesed? - Van jó néhány/ Sok van, Sok van/ Kevés van.
2. Ki a szeretőd? - Asszed megmondom!/ Nem kollektív szekér, hogy mindenki tudja ki es az / A szeretőm/ Erzsi, Piri, Sári, Mariska Rózáli és Jusztina.
3. Hogy hívják? - Hívják s megyen.
4. Szeret-e téged? - Az egészen / Valóssággal bolondulnak utánam, megőrülnek értem.
Milyen sportot szeretsz? - Römi / Dívány edzés.
Hol szeretnél lakni? - A dzsungelbe / Curájba / A Mennybe/ Két szúnyog cipelte rúdon/ Itt a Földön/ Csíkban hej!.
Mi szeretnél lenni? - Egy sztár / Szexkép csináló / Kászkádor / Szupermán vagy Zorró / Cseszle (Szúnyog) / Budigargarizáló.
Milyen nyelvet szeretsz? - Jappánt / Disznyónyelvet kisütve / Gorilla nyelvet kipréselve.
Kedvenc járműved? - A rakéta (igaz, nem utaztam vele) / Bubakocsi / A szemetes kocsi / Traktor / Rozsda roller.
Fenyőszegi B. Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.