Ez a gyógyító szinte mindenhol fellelhető burjány eppeg sok nyavalyára jó, de azétt mindenre mégse. Ugyanakkor elég sok fáintos dologra igen. Csudás hátvakarú tud lenni. Főleg a komisz kölykeknek. Nekik asziszem, hogy seggvakaró es… Méges úgy tarcsák a füves emberek (de nem azok, akik füvezni szoktak), hogyha a világ tudná milyen gyógyhatása van, mind csak csihányt termesztenének. Há’ mondjuk ez egy cseppet túlzás. Annyira, mint ahogy a teheny es füvezik, de azétt mégse drogos...
Na de, hogy mit es lehet kezdeni véle? Csinyálnak belőle csihány levest! Ööö, aszongya csihány zószt (szószt) (sakkó’ nem kell spenótot venni), de ejsze teának a leghatásosabb, vagy ha kifacsarják levit, úgy se kutya. Azé gyógyburjányok keverékeibe es belé-beléteszik.
Mán tavasz béköszöntekor, amikor mán kibútt a födből, érdemleges szedecskélni, mett akkó’ irtóan friss a hajtás! A zsengesége végett ej be finom tud lenni. Na, nem nyersen! Attól felduvadna a budzád, s olyan lennél, mint egy mai húsos szájprémű sztárfehérnép .Meg ne próbáljátok az úristen megfizeti!!! Leforájzva, meglobbasztva, vagy főjzve, úgy a jó!
A csihányt azétt máskor es jó szedni, csak mindig a friss hajtású csihánylapikot érdemes esszegyűjtögetni.
A’ jó, ha az erdőbe, vagy olyan helyen gyűjtődik bé, ahol nincs sok mocsok a fődön, na: flakony, konzerves doboz, sörös üveg, csipszes zacskó sötöbö.
Most, hogy ez es megvót, akkó lépjünk ca’ tovább. Izé, asszongyahogy felvázolom mire es jó. Arra, ha a zembert megtalálja valamilyen betegség. Például: alig tud pisilni, gyulladásos, szuszogós, köhögős sötöbö nyavalya, na arra! De az asszonynak, a kölyköknek és még cefréknek es ugyanolyan jó hatású, biza! Tehát, hasznára válik a nép apraja-nagyjának, de még mennyire!
Mostanság nem annyira divat iszogatni a teáját, pedig egy csepp borocska mellett fel se tűnik. Ha belégondolsz abba, hogy fijatalító hatású, mán megérte. Segítségével még lélegezni es jobban lehet. Ha béküllentessz (megiszol) belőle egy csiporral, mán nem es fulladsz annyira, s hej de csudás, hetyke lett lesz a járásod.
Erőst jó még vízhajtásra, vérzéscsillapításra. Saz aranyos testyen, amit a hírverésekbe mostanság rendesen mutogatnak, valami bibi kelejtkezik, jó csihányval orvosolni. Persze ott, ahol kifelé áll a véna, sö veszettül fáj. Isteni, ha ennek a burjánynak a csudás varázslevével borogatódik annak a helye. Ne hagyjátok ki azt, hogy a bajra a csihánylébe mártott rongyot kell reája rakni. Má’, mint a sebre.
Még istenien tud hatni a csontokra, sö az izmokra, a rozzant ketyegő (szűvecske) es jobban dobog tőle, de idegeket es renbe szedi egykettőre. Ájj sza meg, met még tudok bőcsködözni (dicsekedni) véle! Vérnyomást percek alatt, vagy egy kicsit később, de megszabályozza, tiszticcsa a vesét, izmosan tarcsa a véredényeket, az örökletes izéket egészséges egyensúlyba rakja, sa zimunyrendszer bikaerős lesz tőle. S amit még az orrotokra akarok kötni, s nem az alá dörgölni, hogy kiváló vértisztító es. Ez mind szép es jó, csak ne adagoljunk sokat belőle, elég egy fél csiporral, met vizet es hajt belőled rendesen. Aki túlzásba viszi abból rongybuba lesz, s a reanimálén (sürgősségin) köt ki. Jó azétt arra es, ha baj van a belügyminisztériumval, bélhurut ellen. Ugyancsak nem semmi a hólyaghurutos szenvedésekre használni. Csökkenti a vércukorszintet es. Torokgyulladáskor jó öblögetni a torkot véle. Ülőfürdeje aranyeret es enyhíti.
Mint tuggyátok, mostanság divatos belőle turmixos habarcsot csinyálni.
Az okos tudósok gyökérkivonatából hajhullás elleni szert katyfaltak (kevertek) essze. Szimpla teája hat a korpásodás és a hajzsírosodás ellen es.
*
Azt es tuggyuk mán, hogy több ezer esztendeje gyógyítsák magikot véle az emberek. Rehumára (reumára) es jó. Nemcsak a szófogadatlan gyerekek egyengetésire gondoltam, hanem a reumás csapkodásra. Csak amúgy verdesték csóréságukot az emberek... Ezt a kezelést inkább a friss hajtásokval tették meg. Állítólag hatott. Az öregek se panaszkodtak. Viszont a gyerekeknek biztos használt, met, ha megkezelték egy csihánycsokorval, úgy helyrejöttek, hogy többet nem kértek belőle.
A csihány emellett sok vasat tartalmaz. Milyen jó, nem kell lerágni a vaskerítést, vaj megenni az üllőt, kalapácsot, met az elég babra munka lenne…
Nehez időkbe’ a csihányszárából fonalat szerketáltak essze, s zsákot, s még takarót es készítettek belőle. Gondolom azt a pokróc fëlé rakták…
A csihányt a házillatok es szeretik. Főleg a disznyók. Itt Csíkba, egy cseppecskét régebbecske, de nem annyira, zsákoslag szedték a csihányt a kölykek és a cefrék. Legtöbbjük kesztyűt se húzott, s mondták, hogy egy szikrát se csíp. Pedig úgy csípett, mint az istennyila, s a szemik biza szikrát hányt, de mit csinálj, ilyen a keménykedés. Feltétlenül meg kellett mutatni, hogy milyen kemény fából faragták őköt! Pedig a szedés utáni viszkető hólyagok fájdalmát, még vakarózás se tudta egy darabig enyhíteni. Úgy tudott viszketni, mint a hétszentség! Persze ezt az akkori legénykék avval bosszulták meg, hogy az erdőszéli, időközbe magasba kapaszkodó csihány langalétákot (megnőtt csalán szárakot) nagy győztesen, egy hutyuróval szétverték.
A csihány a boszorkánykodásból se maradt ki. Úgy tartották az álmos könyvek, hogyha sok csihányról álmodozol esszehergelődsz (összeveszel) valakivel. Persze van akinek direkt jól jön a bajkeverés, de nem mindenki szereti. A csihány gyógyulást es jelenthet, hogyha álmodba nem szúr meg.
Kedveskéim! Aranyos bogárkáim, ha szeditek, akkó’ hújzatok kesztyücskét. A tejácskáját hörpincsétek egészségvel. Természetesen, nem vas vagy más fémszűrővel szűrjétek le, met akkor oda a hatása.
* * *
A CSIHÁNYRÓL, mint megannyi gyógyító burjánról sok okosságot kaptok a világhálón. Válogassatok benne ügyeletvel. Ha valamibe nem vagytok bisztosok, forduljatok szakemberhez.
*
A végire tartogattam egy kis történetet. A linkre kapcsolva egyből eléritek: https://fenyoszegi.blogspot.com/2020/12/csihanyferedo.html
Fenyőszegi B. Levente
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.