 |
| Hapcis allergiás pillanat a könyvek paradicsomába' |
Há’ szerusztok kicsike putyuréka (itt - aranyos) allergiás testvéreim! Bírjuk-e na, még a taknyolódást, s a nehézkes szuszogást, s hát a kiütésektől való vakarózást? Ne se törődjetek, ha nem megy a válaszolás, mett erre én megtudom mondani a csóré igazságot! Nagyon Eccerű! Bírjuk me muszáj...
Méges inkább arról akarok rötyötölni, hogy ez az izé mikortól vésődött bé az emberek agyába, hogy mi es ez az allergia. Azelőtt es volt taknyolászás s minden, de nagy hirtelenjiben meghatározták az eszes emberek, s tovább mán tudták, hogy mitől döglik a légy. Másképpen mondván, hogy mitől a nyavalyától es lehet szenvedni.
Allergiát hozó májusivégi mező
Hogy mikortól es világosodtunk meg, mint a setét ablak pirkadattól! Hát aszongyahogy, úgy a XIX. századnak a derekájától, ejsze. Persze akkor még gyerekcipőbe járt még a megmagyarázása. Az a lényeg, hogy manapság mán elég es jól meg tudják határozni. Sőt egyesek annyira tisztában vannak véle, hogy könnyűszerrel szét tudják bontani eszket a viszketős taknyolós segyeb nyavalyákot, hogy mán követni se tudod. A sok megelevenedett eszütől gutta ott helybe ütöget. Ezétt érdemes inkább az orvosra hagyatkozni, hadd szidjuk őköt, ha mégse’ jól határozódta meg.
Ennek az allergiás szenvedésnek több változatja ismeretes. El es mondom, amit én es tudok.
Almafa virágja
Aszongyák az egyik válfaja a taknyolós-prüsszögős szénanátha, a másik a köhögtetős nyuvasztós asztma, s a harmadik pediglen a testen kijövő viszketeg nyavalyaság, s ennek a vadabb változatja, az ekcéma. Ide sorolhatjuk még a szívritmus zavart es. Ezeknek annyi ága-boga van, csak győzzed számon tartani, ha tudod! Legtöbbször a levegő, a nap, a virágpor, de az élelmek, a hideg-meleg, egy cseppnyi idegeskedéssel megtoldva, alakul ki.
A szénanátháról juta eszembe, hogy üsmertem egy kucori (zsugori) embert, aki tavasztól őszig, s ha meghűlt (náthás lett) télen es taknyolt. Há mit es csinálhatott a szerencsétlen, ha egyszer szénanáthája, vagy mi a nyavalyája volt. Mindig egy gyötredelmesen összevacskolt (összegyűrt) zsebkendővel eregélt a dolgára, nagyokot krákogva és püsszentve (tüsszentve). Amikor püsszentett, akkor szinte ordított beléje. Szerintem azé’ az esztendők hosszú során, aprócskán szedve a lépteit ebbe az irányba, finomított a technikáján... Rea illett az a közmondás es, hogy mi az amit a falusiak elvetik, s a városiak zsebre teszik? Há a takony. De mit es törődtek akkor az ilyen fajta úri betegségekvel, hogy allergia? Nagy rágóráksúlyt'. Na, ez es meg lett fejtve. Akkor halaggyunk ca tovább!
A mostani okos emberek szerint az elmúlt harminc esztendőben egyre több ilyen beteg van. Ha igaz es ez az állítás, akkor ejsze (valószínű) a sok táptól, műanyag eledeltől, a büdös levegőtől és a hisztériás futkorászós élettől lehetséges. Há’ mitől mástól? Ahogy mán az elébb es szóvá tettem, régebb es volt ilyen, csak ejsze nem volt annyira felfújva (nem volt rá nagyobb hangsúly fektetve). Az es igaz, hogy akkoriban nem volt ekkora tudomány, s rea mondtak valami egyéb betegséget, s avval el es volt intézve.
Város közeli virágosodá
A’ biztos, hogy kellemetlen, de lehet véle éldegélni. Az orvostudomány úgyes elég jól meghosszabbította az életkort, immán valahogy eltelik, ami még hátra van még szimmogva, prüszkölve, köhögve, vakarózva s egy cseppet nyuvadozva (fulladozva) es. Csak eppeg meg tudjunk állni a lábunkon, tudjunk tenni-venni s ellátni magunkot. Ahogy mondani szokás: csak egészség legyen a többi nem es számít.
 |
| Méhecske bónyászódik (itt - elvan) a virágon |
Eszembe jutott, az, hogy nekem van még egy gagyafikszem (bolondozós perceim). Humorérzékeny kell hogy legyek, mert egyfolytában fog a zsigora (itt – a hülyéskedés, a viccelés), nagy a huncutkodós, viccelődős életkedvem. Ez es egyfajta allergia csak a komoly emberek társaságába veszélyes. Az a jó, hogy ebbe a menetbe beléhalni nem nagyon lehet, inkább olyan gyógyszer lehet, amitől egyre jobb a közérzetem tőle, mikor mondjuk kiröhögöm magamot. Há’ kezelni se kell, inkább hagyni, met erősen tud gyógyítani. Igazi hangulatjavító allergia.
Virágzó bodzabokor az erdőbe'
Fenyőszegi B. Levente
