Amikor még üsmerkedtem a csángó ételekvel

Mottó: Műfelénk es, itt Csíkban, van elég hasonló finomság mint a Gyimesekben, de ott méges másabb. Asziszem az esszetevője teszi…

Sajtos-túros puliszka saját módra

Az 1991-es esztendőben gyimesi Hidegségre kerültem tanárnak. Mivel addig a környéken ritkán jártam, csak ámultam és bámultam azt a festői környezetet, ahol a völgyekben, a patakok mentén egyszeriben megmutatták magukat az ottani házak. A legutolsó buszmegállónál szálltam le, s onnan már csak néhány lépésnyire volt a Bükkhavasi 2-es számú Általános Iskola. Friss tanárként az új helyzethez próbáltam igazodni. Mivel a gyér buszjáratok miatt elképzelhetetlen volt a napi hazasétafika, ezért a heti tanítás idejire bent kellett szállást találjak.

A kollégák igen kedvesek voltak, egyből lakást kerestek nekem. Akik biztosították a számomra a tanári lakot, szintén aranyos, olyan az élet deleje felé járó, idősödő emberek voltak. Készségesen segítettek beilleszkedni az ottani világ, számomra még ismeretlen dolgaiba. Bévezetőként az eppeg elég. Az első érdekes esetek es az új helyemen bontották ki szárnyaikot. Na, igazából innen veszi történetét az első meglepetéssel teli kaland.

Na, a tojás az sok ételbe talál!

* * *

Melegítés nem melegítve, csak elkészítve

Egyik szépecske szeptemberi napon, amikor már bérendeszkedtem a kis kovártélyomba, a házi nénim hívott, hogy menjek mert kész a melegítés. Gondoltam magamba, így mondják, ha valamit melegítenek. Ezért rea es vágtam:

– Nyugudtan melegítse!

A házinénim megértően elmosolyodott, s mondta: – Kész az étel. Szívesen lássuk!

Bé es mentem hézik. Ott derült ki, hogy mi es az a bizonyos melegítés.

Persze a kedves házinénim, rögvest utána kínálta az eleséget:

– Nyujjon héza!

Gondoltam viccelődik, met a gyerekek természete az, hogy folyton hozzamatatnak az ételhez. Azt hittem onnan származik ez a cseppecske tréfa. Hamaroson kiderült a tévedésem. Meg se közelítettem a valóságot. Igazából a jelentése az volt, hogy vegyen, tegyen, kutuljon héza, vagy ahogy Magyarországon szokták mondani: szedjen.

Másnap igen büszkén mentem az iskolába. Ügyesen szóba es elegyedtem a munkatársaimmal. Elbeszéltem az azelőtt való nap történéseit nekik. Mikor az ételhez érkeztem, kijavítottam a nevit, mert azt hittem rosszul hallottam, amit a háziak mondtak nekem. S ezétt úgy mondtam el a kollégáimnak, hogy melegséget ettem. Kacagtak es rajtam, jó ropogóson. Amikor a derültség elmúlt az arcikon, akkor az egyik elmondta, hogy az biza nem melegség, hanem melegítés. Ez nekem es tetszett.

Há’ így jegyeztem meg az első gyimesi csángó ételt. A nevitől eltekintve, nem akadt semmi baja neki. Erőst finomnak bizonyult. Hogy szokták mondani, megnyaltam utána mind az öt ujjomot.

Persze azután ettem még jó ízű csángó nyalánkságot es, az álivánkát, amit álevánkának, vagy néha becéztem. Érdekes, nekem valahogy nem ment egyből megjegyezni a különlegességek neveit. Mindegyiket elkereszteltem bolond felé. Kivéve a bócot, mert nálunk es létezett a túrósbóc, vagy túrós bombóc elnevezés.

Az üstbe tej irtóan tetszett, biztos azért ragadta meg annyira a figyelmemet…

A melegítésbe a hagyma isteni!

Most jöjjenek a finomságok és a hézzavalók, ahogy sikerült megjegyeznem:

MELEGÍTÉS

Előbbször a szalonnát felkockázva, de nem elválasjsztva a bőritől a tepsibe kell belévetni. Inkább tenni. Az úgy ejsze jobb. Ameddig egy cseppet kiolvad a zsírja, addig a fel kell verni a tojásokot. Ha ez es megvan, akkor rea kell önteni a matériát a szalonnára. Tetszés szerint lehet belémorzsolni, túrót vagy sajtot, esetleg ordát, de a zőccség se maradjon ki. Főleg a ződhagyma. A szalonnával együtt es belé lehet gübbenteni a hagymát. Legalább egy cseppet megpirul, amíg reakerül a tojás, túró satöbbi, mint a szűzleány, amikor csapják a szelet neki. Ha mán benne van minden, ami kell, akkor jöhet a sütés. Nem jó erősen megpirítani, csak módjával. Az a jó, ha minden belétett ínyencségnek külön es, s egybe es, érzed az ízit. Aztán máres lehet enni finom puliszkával.

ÁLIVÁNKA

Az alivánkához terebúza s rendes liszt kell beléje, s még tej, tejfel, tojás, vaj, cukor és lekvár. Még szoktak belétenni sütőport, s egy csepp sót es. Ej be finom tésztát lehet rittyenteni belőle! Amikor kész a tetejit bé szoktál hinteni porcukorral. Puliszka tésztának es szokták mondani. Egyik, egyszerűbb változata a málé.

Nem nagy macera az elkészítése. A langyos tejhez cukrot vetünk valamennyi vajat. A felvert tojáshoz savanyó tejjel dolgozzuk egybe, majd az egészet esszekeverjük az elékészített, főleg tere búza liszttel. Tej helyett lehet savanyó tejet, vagy jaurtot tenni. Egy órácskát állni hagyjuk. Közbe-közbe belé-belékavarintunk. Lehet a felmelegedett lerbe / sütőbe bévetni. Odaügyelünk. S amikor úgy lássuk, hogy kész, akkor kiszedjük. Tejfellel, vagy lekvárral lesz irtó finom az ízesítése.

A csángó ételekbe a vajacska és a sajtocska, úgy kell mint a bubának a tej...

BÓC

Há’ ez egyszerűbb eleség, negy nagy vaszi az elkészítése, de jól fekszik a „belügyminisztériumnak”. A puliszkát feltétlenül el kell készíteni. Nem baj, ha zsírt es adunk héza. Darabokba lapítóra vagy lehet tányérokba kitenni, hogy egy cseppet ott egymagába keményedjen. A közepibe belé kell tenni a túrót. Ki hogy szereti. Többet vagy eppeg kevesebbet. Aztán esszehajtogatva a puliszkát, nehogy kilátszodjék a túró, gomboccá formálom. Tepsibe, vagy a fűtő tetejin es ellehet készíteni. Azé’ oda kell ügyelni, hogy az alja ne égjen meg, csak megpiruljon.

Puliszak savanyó tejvel, ej be finom es!

ÜSTBE TEJ

Abba az üstbe, amibe elkészítették a puliszkát, tejet szoktak beléönteni. Miétt es? Met az üst oldalán, szépen megpirulva, még mindig van puliszka. Azt pedig kanállal kivakargatni, s a benne lévő tejjel béhörpinteni, egyszerűen isteni.

A fokhagyma, s a pityóka se rossz eleség...

Jó étvágyat kívánok hézik!

Fenyőszegi B. Levente

Kérésre itt a BÁLMOS receptje

Hézavalók: soó (savó) juhtejből, puliszkaliszt, erősebb vaj, juhsajt, tejfel, só, sajt.

A tejet tejszínnel együtt bégübüljük, s fűtőre rittyentsük. Amikor mán eléggé felforrt beléadagoljuk a puliszkalisztet. Alamuszi láng felett, folyton-folyvást keverve puhácskára hagyva az állagát készítsük el. Amikor esszeállt a kívánt matéria akkor elékapunk egy habverőt, s gyorsan dolgozunk rajta. Kicsit úgy tűnhet, hogy a kezed mán szinte szakad le, de nem. Amikor kijő belőle a zsiradék, akkor nincs idő szimmogni, hanem vajat vetünk rea, s tovább keverjük. Amikor a puliszka teljesen lágy let, akkor a zsíros levit külön kell önteni. A sok mindenen átment puliszkából gombóchoz hasonlót  formálunk. Jó rearakni egy csepp szalonnadarabkákot es, úgy jobban csúszik.