Tavaszi finomságok Csíkban

Fenyési FENYŐSZEG

Há biztos, hogy van elég sok minden, amivel meglehet vetni a belügyminisztériumot, hogy ne korrogjék a has, de inkább azokról mesélek, amivel ott helybe es teli tuddjuk/tudtuk tömni a pufánkot. Na, azokból vittünk haza belőle es, ha kellett, mert így volt szokás. Megosztani az otthoniakkal, akik nem vettek részt a „legelésbe” fennkölt tennivalónak bizonyult.... Amiből ott rögvest, helybe nem beleltünk bé belőlik, azokot nem es lehetett megenni nagy hirtelenjibe, csak főzve. Há próbáljátok ki a csihányt, bodzát, kakukkfüvet vagy egyeb más gyógynövényeket, esetleg a szegfűgombát bérágni, vagy a komlórügyet, amiből zöldfuszujkára hajló ízű levest lehet megburrantani. Há nem hiszem hogy ízlene. Még mondjuk a köménymag s a csapirka elmegy, azokot nyersen es ellegettük.

Csihány (csalán)

Virágzó bodzabokor

Kakukkfű

Az igazi csemegék a sóskák voltak. A mezei, a vékonyszárú-lándzsalapíjú hegyi, és a madársóska. Eszket erősen szerettük. Főleg a mezei sóskát. Neccesleg szedtük, s vittük haza. Inkább a lapisakot. Kórósóska es lehetett, de abból csak a lágyszárút tépdestük le s ettük meg. Mondjuk a kemény szárú se rossz, de azt inkább helybe kellett megharapdálni, s a levit belőle ügyesen kiszívni. Otthon a „zsákmány” néha megvolt vámolva, zömmel a nagy lapik. Abból sóskazósz vagy leves készült. De evvel mit es törődtünk mű. Há semmit. Csak lefutottunk, s ki a mezőre, s még szedtünk egy adagot. Hazatérvén kirittyentettük egy tálba, körbeültük, s ettük, amíg a végére nem jártunk. Hej, de hogy szerettük, s szeressük még máig es! Néha a rágógumit esszerágtuk vele, s akkor zöld rágcsink lett belőle. Biza nagyon hasznos eledel volt, ha éhesek lettünk. És időnként szomjoltó hatását es felhasználtuk. Főleg ha künn tátottuk a pufánkot a nagy melegbe.

Kórósóska

Sóskalapi

A fenyőrügy rágcsálását se vetettük meg. Az es olyan savanykás ízű egy kicsike szurok utóízzel vigyítve.

Csalóka (fenyőtoboz) és fenyőrügy

Madársóska

A madársóska az mán más tál tészta. Persze, hogy bírtuk. Az es jó szolgálatot tett, amikor az erdőbe kambacsoltunk (eregeltunk, mentünk, csatangoltunk). Például: gombásztunk, vagy szirupnak csalókát (fenyőtobozt) szedtünk. Finom levelei vannak nekije, s sokat személ a lóherére. Szerencsére a lóhere sem mérgező, mint a medvehagymára hasonlító gyöngyvirág lapi. Habár a medvehagymának ha fehér es, de igen más a virágja, mint a gyöngyvirágnak. A virágja rendesen fokhagymáson csípős. Erről jut eszembe, a madársóska (medvesóska, fa sóska stb) virágja igen ízletes. Enyhébben savanykás, s mintha egy kicsit édeskés es. Ezért evvel es időnként megpakoltuk a hasunkot/ még most es. Nagyokot lehetett bökkedni tőle. A savassága okozott egy csepp gondot, met úgy éreztük a fogzománccal babrálgat, s az nem jó. Há még ellegettünk az utak szélin es eléggé van nagylapijú növény, de ráksúly tudja most, hogy mi a neve, a csöve finom savankás... Na abból. Biza megcsipkedtük a tormalapikot es. A torma lapija enyhén csípős. Személ a karalábéval. Néha gyerekláncfű szárát és bérágtuk, csak az olyan keserű, mint a fűvel esszekevert kávé. A hosszú füvek zsenge részeit meg megrágogattuk. Azok fincsik. Olyan édeskék voltak.

Tormalapi a sárga virágok között

Zsögödferedői medvehagyma

De az akácvirág sem volt semmi. Úgy majszoltuk azt, hogy szinte nyuvadtunk meg tőle. Otthon még mézet es készítettek belőle, akár a lóhere virágából. Na, abból es kiszívtuk a virágtövében lévő édes fincsiséget.

Virágzó akác

Amit még igen szedegetünk az a koseper (mezei eper, tokos eper) és az erdei eper vagy szamóca. Finomságok ezek. A koseper feje olyan fordított kosárkába vagy tokba van. Irtó finomok. Főleg amelyik rendesen megveresedik. De akkor se rossz, amikor kezd fonnyadni, aszalt eper íze lesz. A nem teljes pirosok egy cseppet savanykások. Az erdei eper vagy szamóca a' másabb. Amíg teljesen ki nem pirosodik nem finom. De ha igen, egyszer olyan smakkja van, hogy megnyalod a nem létező bajszodot es. A koseper es egyedi ínyencség. A gyerekek szeretik tányérba kirakni, s megcukrozva a bendőbe leküldeni. Azért szokássá vált belőlik eperhabot es készíteni.

Koseper

Berkeeper

Az idén mán a sóskákból rendesen bészedtünk. Egyétek tűk es!

Legelésző Fenyőszegi úr